A száraz éghajlatok felfedezése: sivatagok és sztyeppék
A száraz éghajlatok – azok a száraz, kiaszott tájak, amelyek a Föld szárazföldjének mintegy 30%-át borítják – meghatározó jellemzője az egész éves csapadék súlyos hiánya. Ellentétben a nedves éghajlatokkal, ahol az eső rendszeres társ, itt a víz szűkös, és a levegő szomjasnak tűnik. Ezek a régiók az afrikai Szaharától az ázsiai Góbin át az észak-amerikai Sonoran-sivatagig és az ausztrál Outbackig terjednek. A meghatározó tulajdonság, hogy a potenciális evapotranszspiráció meghaladja a tényleges csapadékot, vagyis a környezet mindig gyorsabban próbál nedvességet kivonni a talajból és a növényekből, mint ahogy az eső pótolni tudja.
Évszakosan a száraz éghajlatok szélsőségeket hoznak. A nyarak perzselőek, a nappali hőmérséklet gyakran 40 °C fölé emelkedik a forró sivatagokban, mint a Szahara, míg a telek meglepően hűvösek vagy akár hidegek is lehetnek, különösen a középső szélességi fokokon fekvő sztyeppéken. Az éjszakák drámai lehűlést hoznak, mert a száraz levegő kevés hőt tart meg. Az eső, ha jön, kiszámíthatatlan – néha hónapokig semmi, aztán hirtelen felhőszakadás önti el a kiszáradt medreket. A zordság ellenére az élet megtalálja a módját: a kaktuszok vizet tárolnak, az állatok odúkba bújnak, az emberek pedig rafinált öntözéssel és nomád életmóddal alkalmazkodtak.
Legnagyobb városok ebben az éghajlatban
A(z) Arid éghajlatról
A Köppen-féle osztályozás a száraz éghajlatokat négy alcsoportra bontja, a B (szárazság) után két betűvel: Wh (forró sivatag) és Wk (hideg sivatag) a sivatagokra, valamint Sh (forró sztyeppe) és Sk (hideg sztyeppe) a félszáraz régiókra. Az elsődleges kritérium az évi középhőmérsékleten és a csapadék évszakos eloszlásán alapuló csapadékküszöb. A BWh (forró sivatag) esetében az évi középhőmérséklet meghaladja a 18 °C-ot, és a csapadék sok esetben 250 mm alatt van. A BWk (hideg sivatag) évi középhőmérséklete 18 °C alatt van, de rendkívül száraz – gondoljunk a Góbi-sivatagra, ahol évi 200 mm-nél kevesebb eső esik. A BSh (forró sztyeppe) és BSk (hideg sztyeppe) esetében a csapadék valamivel magasabb, akár 500 mm körüli is lehet, de még mindig kevesebb, mint a potenciális párolgás fele. Például az arizonai Phoenix (BWh) évente körülbelül 200 mm csapadékot kap, míg a mongol Ulánbátor (BSk) nagyjából 250 mm-t, de a tél hideg, átlagosan -24 °C.
A hőmérsékleti és csapadékviszonyokat a kontrasztok jellemzik a száraz éghajlatokon. A forró sivatagokban és sztyeppéken a nyarak forrók – a nappali átlaghőmérséklet 40–48 °C is lehet olyan helyeken, mint a Halál-völgy vagy Rijád. A telek a forró altípusokban enyhék vagy melegek (pl. Kairóban januárban 14 °C az átlag), de a hideg altípusokban hidegek (pl. Teheránban a januári minimumok fagypont körül vannak). A csapadék nemcsak szűkös, hanem rendkívül változékony is. A legtöbb sivatag nyáron rövid monszun kitörést kap (pl. a Sonoran-sivatag júliustól szeptemberig), míg mások, mint az Atacama, évekig nem kapnak mérhető esőt. A sztyeppéknek gyakran meghatározottabb az esős évszakuk, például az Egyesült Államok Nagy-síkságain a tavaszi esők, de gyakoriak az aszályok. A hideg sztyeppéken és magasabban fekvő sivatagokban hó is hullhat – a Góbi télen időnként kap havat.
A száraz régiók látogatása felkészülést igényel a szélsőségekre. A legjobb időszak a hűvösebb hónapok – tavasz (márciustól májusig) vagy ősz (szeptembertől novemberig) a forró sivatagokban, késő tavasz vagy kora ősz a hideg sivatagokban és sztyeppéken. Csomagoljunk könnyű rétegeket: széles karimájú kalap, napszemüveg és magas faktorszámú fényvédő elengedhetetlen. Laza, légáteresztő hosszú ujjú ruha véd a naptól és a hideg éjszakáktól egyaránt. Újratölthető vizes palack (óránként legalább 1 liter aktivitásonként) elengedhetetlen – a kiszáradás gyorsan beáll. Hideg sivatagi utazáshoz hozzunk meleg kabátot az estékre. Erős, zárt orrú cipő bírja a sziklás terepet és az esetleges hirtelen áradásokat. Az esti csillagnézés kiváló az alacsony páratartalom és a minimális fényszennyezés miatt.
Nevezetes városok szemléltetik a skálát: Las Vegas, Nevada (BWh) egy neon oázis a Mojave-sivatagban, nyári hőmérséklete 40 °C felett van, éves csapadéka kevesebb mint 100 mm – a város a Colorado folyó vizéből él. Ezzel szemben az afganisztáni Kabul (BSk) forró nyarakat, de havas teleket kap, évi kb. 300 mm csapadékkal, ami főleg télen és tavasszal hullik. Forró sztyeppe éghajlaton (BSh) olyan városok, mint a kenyai Nairobi (bár magasföld, de sztyeppei jellemzőkkel) vagy a pakisztáni Karachi (BSh) monszun által vezérelt nedves évszakkal és egész évben nagyon meleg hőmérséklettel rendelkeznek. A hideg sivatag (BWk) példája a kínai Turpan, ahol a nyár 47 °C fölé emelkedhet, de a téli hőmérséklet -10 °C-ig is süllyedhet. Minden helyszín élménye a tengerszint feletti magasságtól és a kontinentalitástól függ: a belső sivatagok szélsőségesebbek, a tengerparti száraz régiók, mint a perui Lima (bár a köd átalakítja), enyhébbek és felhősebbek.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi határozza meg a száraz éghajlatot?
A száraz éghajlatot a csapadék súlyos hiánya határozza meg a potenciális párolgáshoz képest. Köppen szerint az éves csapadék kevesebb, mint fele annak a küszöbértéknek, ami a nem sivatagi növényzet fenntartásához szükséges. Ennek eredménye a száraz tájak, ritka növényborítás és a csapadék nagy változékonysága.
Mi a különbség a forró sivatag (BWh) és a hideg sivatag (BWk) között?
A fő különbség a hőmérséklet. A BWh (forró sivatag) évi középhőmérséklete 18 °C felett van, mint a Szahara. A BWk (hideg sivatag) átlaga 18 °C alatt van, mint a Góbi-sivatag, ahol a telek fagyosak. Mindkettő nagyon kevés csapadékot kap, de a hideg sivatagokban télen gyakran esik hó.
Hol találhatók száraz éghajlatok a Földön?
A száraz éghajlatok világszerte megtalálhatók, jellemzően a szubtrópusokon (30° szélesség környékén) és a kontinensek belsejében. Nagy forró sivatagok közé tartozik a Szahara, az Arab-félsziget és az ausztrál Outback. Hideg sivatagok a Góbi és a patagóniai sztyeppe. Sztyeppei régiók szegélyezik ezeket a sivatagokat, mint az észak-amerikai Nagy-síkság vagy az afrikai Száhel-övezet.
Mennyi csapadékot kap egy száraz éghajlat?
A száraz éghajlatok csapadékmennyisége sivatagokban évi 250 mm alatt, sztyeppéken pedig akár 500 mm körül is lehet. Egyes területek, mint az Atacama-sivatag, évi 1 mm-nél is kevesebbet kapnak. Az eső kiszámíthatatlan, gyakran rövid, heves záporok formájában hullik.
Mikor a legjobb idő egy száraz régió meglátogatására?
Forró sivatagokban a hűvösebb hónapok a legjobbak: októbertől márciusig az északi féltekén, májustól szeptemberig a déli féltekén. Hideg sivatagok és sztyeppék esetében a késő tavasz (április–május) vagy a kora ősz (szeptember–október) kínál mérsékelt hőmérsékletet. A nyarak veszélyesen forrók, a telek pedig a hideg altípusokban rendkívül hidegek lehetnek.
A száraz éghajlatok csak forrók?
Nem, nem minden száraz éghajlat forró. Míg a forró sivatagok (BWh) perzselő nyarakat produkálnak, addig a hideg sivatagoknak (BWk) fagyos teleik vannak, és a sztyeppéknek is lehetnek hideg évszakaik. Például Ulánbátor (BSk) téli átlaghőmérséklete -20 °C alatt van. A meghatározó tényező a szárazság, nem feltétlenül a hőség.